Hosszabb utazás után értem vissza Magyarországra. Átigazolás, Puzsér, Eörsi és egy biztonsági szolgálat. Ez fogadott és éppen csak túléltem.

Olvasom, mert tele vannak a hírek vele, hogy XY átment a másik csatornára. Igazat megvallva nem tudom milyen ember, de a képernyőn nem alakított olyat, amiért én a saját tévémhez - ha lenne - leszerződtetném. Amit a képernyőn előadott, az sekélyes, sablonos, mesterkélt és felejthető volt. Kár, hogy a nagy nyilvánosság nem ismerheti a vezetők igazi gondolatait az ügyről.

Puzsér véleményét többször hallottam és szimpatikus volt. Most azonban olyat alakított, ami teljesen ugyanaz, mint amit én szoktam mondani, gondolni. Teljesen ugyanaz! A különbség annyi, hogy Puzsér tűélesen fogalmaz, olyan pontosan használja a szavakat, ahogy én soha nem lennék rá képes.

Eörsi nyilatkozatait nem szeretem. Nekem határozottan rossz véleményem van róla és egykori pártjáról. Én a társadalomra nézve a volt pártját veszélyesebbnek tartottam, mint ő valaha is a MIÉP és a JOBBIK nevű szervezeteket. Ezt már elmondtam neki is, de nem érdekelte, sőt, fel sem fogta mi a baj a gondolkodásával és a stílussal, amit képvisel. Ezen rossz véleményem ellenére azért azt gondoltam róla, hogy a politikusnak nevezett, általam semmire sem tartott embertömegből kiemelkedik. Vállalja a vitát, ha rossz is az érvelési stílusa, akkor is vállalja, még akkor is, ha esélytelen. Ezt a kiállást becsültem benne, ahogyan azt is, hogy képes a vállalhatatlan, védhetetlen védelmében mérlegelendő érvet kidolgozni. Ezt már komoly teljesítménynek tekintettem és csak ezért, mint politikust megbecsültem, megnéztem a vele készült interjúkat.
A tegnapi ATV-interjú megtekintése után viszont úgy érzem, hogy Eörsi élete legnagyobb tévútjára lépett. Ahogyan nem érti, hogy mi volt a baj az SZDSZ nevű, általam veszélyesen szélsőségesnek és emberellenesnek tartott párttal, úgy most sem képes megérteni mi a baj a nyilatkozatával.
Az olyan emberek, akik a rendszerváltásban aktívan közreműködtek és alakítói voltak az elmúlt 25-26 évnek, azoktól nem hangzik hitelesen, hogy ilyen-olyan integráció kellene. A nem tökéletesen működő, de mégis eredményeket elérő integrációs és felzárkóztató intézkedéseket éppen az ilyenek építették le. Abban az új politikai és társadalmi berendezkedésben amit elkezdtek a kerekasztaltól kezdve kiépíteni, kihagyták a felzárkózó néprétegeket. Ők taszították nyomorba a társadalom alsó harmadát és építettek egy olyan világot, ahol olajpénzekkel, korrupcióval, kétes biztonsági vállalkozásokkal és különböző kaotikus pártpénzekkel nagyobb népnyúzók lettek, mint akiket leváltottak. És azt meri mondani, hogy mit kellene, amikor 25 éve csinálják a káoszt és a kifosztást. Ők voltak azok, akik megalkották a szegénységi bűnözés kategóriáját (egy bizonyos belügyér), meg akik a bűnözői életmódot, megértendő másságnak, etnikai sajátosságnak írták le. Akkor kellett volna saját magukat elítélni és elhatárolódni önmaguktól, visszatérni a civil életbe és valami tisztességes munkát keresni, nem a nép pénzéből hülyeségeket beszélni.

Amikor visszajöttem, siettem, mert meg voltam hívva egy kiállítással összekapcsolt konferenciára. Ázsiai cégek szervezték Budapesten. A világnézetem alapján nem tekintem helyesnek, hogy az ázsiai cégek itt terjeszkednek. Én azt vallom, hogy a régiók legyenek önellátók, sokkal jobb lenne mindenkinek és közelebb lennénk egy emberségesebb társadalomhoz. Ezt kialakító programok aktív támogatója és alakítója vagyok, így kerültem a meghívottak közé. Az egyik cégvezető hívott meg, hogy adjak nekik egy esélyt, hallgassam meg az érveiket. Erre nem mondtam nemet. Így először a házhoz mentem kipakolni, majd vissza a kocsiba és irány a megjelölt hely. A parkolóházba fordulva a nyakamba raktam a kapott kártyát, hogy meghívott vagyok, ugyanis volt 2 percnyi késésem. Kocsit leállítom, lifthez rohanok, megnyomom a gombot, lift fel, megáll, én meg kilépek. Kezemben a kinyomtatott térkép, hogy merre menjek a lifttől.
Három lépés után elém lép két biztonsági őr, falat képezve. Köszönnek, majd mondják:
- Tessék innen elmenni, ez egy zárt rendezvény.
Közben a férfi kezével mutatja a lépcsőt, hogy ott menjek le.
A nyakamban a kártya, utólag a VIP feliratot is felfedeztem rajta, kezemben egy térkép.
Gondolkodtam, hogy vitatkozzak-e azon, hogy jogom van-e belépni. A sértés mértéke olyan nagy volt, hogy sarkon fordulva lementem. Már a lépcső felénél voltam, amikor a meghívóm üvöltözésben kitörve szaladt utánam, hogy menjek vissza.
Kértem, hogy hívja vissza a két őrt. Hívta. Mondtam neki, hogy amennyiben most azonnal kiteszik őket, bemegyek a rendezvényre, ha nem, akkor soha többé nem találkozunk. A két őr némi mosollyal adta tudtomra, hogy őket nem fogják felelősségre vonni. Semmi elnézés vagy ilyesmi - bár nem lett volna elég. Úgyhogy számomra az ázsiaiak nem voltak meggyőzőek, nem mentem be a rendezvényre. Hívják csak be a biztonsági embereket, élvezzék azok társaságát, ha annyira kedvelik őket.

Ja, Izraelben háború van. Nézzétek meg, hogy hanyadik helyen mondja be a híradó!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.