2013.08.06. 00:35
A munkanélküliség igazi oka
A hétvégén voltam egy rendezvényen, abszolút csak látogatóként. Van valami olyan műszaki dolog, amiért fanatikusan rajongok és annak volt egy jelesnek ígérkezett, de színvonal alattinak bizonyult rendezvénye. Mivel a program élvezhetetlen volt és hatalmas csalódásokat múlt felül, kerestünk valami finom falatozót, hogy legalább ennyi pozitívum legyen a nagy utazásban. A rendezvényről szintén pánikszerűen elmenekülő falusi polgármester felismert és nagy beszélgetésbe elegyedtünk. Megkérdezte, mi okból nem a falujába viszem a cégem egy részét, munkahelyet teremteni.
Szegény kormánypárti polgármester azzal a problémával küzd, hogy a falujában élők közül csak annak van munkahelye, aki valamilyen helyi közszolgáltatónál áll alkalmazásban. Ez ismerős helyzet, a szülőfalumban ez 7 embert jelent, polgármesterrel együtt. A többinek nincs munkája. Van még napi két buszjárat a faluból, de nem baj, hogy ritka, hiszen a bérlet olyan drága, ami már elérhetetlen luxusnak számít. Ha pedig valaki dolgozni akar menni egy közelebbi városba, olcsóbb lenne a bérlet a jegynél, de kifizethetetlen. Ez a szegény polgármester is ezzel küzd és el akarja mondani a faluban és a pártbeli feletteseinek, miért nem mennek cégek a falujába munkahelyet teremteni. Legalábbis ezt mondja, de szerintem titokban abban reménykedik, hogy valaki mégis munkahelyet teremt.
Egyébként a felvetése jó. Az a munkafolyamat, ami nem igényel személyes jelenlétet, tehát emailben elküldhető lenne, miért is ne lenne kitelepíthető. Ő még arra is képes lenne, hogy a hivatalában külön helységet rendezzen be akár több tucat számítógéppel. Nekem meg olyan mindegy, hogy például a grafikusaim éppen az Adrián, a Balatonnál vagy egy falusi házból küldik el emailben a kért anyagokat. A valóságban sem ritka, hogy hosszú hetekig nem látjuk egymást szemtől-szembe, hiszen szükségtelen.
Gondoltam megér egy utat és lementem hozzájuk. Bemutatott valakinek, akinél részletes kimutatás volt a faluban élő munkakeresők iskoláiról, végzettségeiről. Sok alkalmazottam távmunkás, de az a közös bennük, hogy van valami magas szintű speciális szaktudásuk, amire nekem szükségem van. Az életkor engem nem foglalkoztat, simán lehet felőlem 58 éves vagy akár 18, csak legyen képes a megfelelő minőségben és a megfelelő határidővel elvégezni a munkát.
A munkakeresők listája hosszú volt, de csupán négy érettségizett ember volt rajta, magasabb végzettséggel rendelkező nem. Számítógépes alapismeretek összesen három embernél szerepeltek, illetve gyaníthatóan további négy azért tud kezelni egy szövegszerkesztőt. Bár az alapismeret vagy egy szövegszerkesztő nekem édeskevés.
Kiderült, hogy a közelben van szakközépiskola és gimnázium, de aki ott érettségizik, ott is marad dolgozni. Vissza nem jön, mert a városban több az esélye akkor is, ha azonnal nem talál munkát. Aki pedig valamelyik egyetemi városba megy főiskolára vagy egyetemre, általában abban a városban marad dolgozni, ahol diplomázott. Erre én is egy élő példa vagyok. Jó figyelmeztetés lenne ez azoknak, akik a kicsike, „vidéki” főiskolákat fel akarják számolni.
Azt gondolom, hogy megérné kivinni valamilyen érettségit is adó képzést, mert arra alapozva tudnának valami olyasmit megtanulni, amit távmunkában el lehetne végezni. Lehet, hogy 5-7 évet venne igénybe, de így is 10-12, nem egy esetben hosszabb ideje vannak állás nélkül.
Végül akármennyire is akartam, egyetlen alkalmazottal sem lettem gazdagabb. Egy olyan álláskeresőjük sem volt, aki legalább a saját bérét képes lett volna kitermelni, pedig felvettem volna. Mindenesetre nem szabad bezárni, felszámolni a magas szintű képzést adó intézményeket, sőt, bővíteni kellene. Ha felvettem volna két embert, azzal két család helyzetét javítottam volna. Ők a tőlem kapott pénzt helyben költötték volna el, javítva más továbbiak helyzetét. Csepp egy tengerben, de sajnos ezt az esélyt sem kapták meg és nem rajtam múlt.
8 komment
Címkék: oktatás falu munkanélküliség vidék alkalmazott
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.08.07. 23:21:16
csillaberk 2013.08.10. 02:54:44
Ha van igazi, helyi családok kezében lévő mezőgazdaság (akár szövetkezetként is) az a szülőfalumban minden problémát megoldana. A felvásárlási árakkal még kezdeni kellene valamit, de az is egy következő lépés lenne (ehhez kellene szövetkezni).
Most napszámba járnak...
80 évet visszamentünk az időben...
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.08.12. 12:58:56
csillaberk 2013.08.19. 14:11:40
A vásárló maximum annyiban, hogy hol és mit vesz meg, de szerintem ez sem mindig elég, mert nem végtelen a választási lehetőség.
Az biztos, hogy a termelőtől venni jobb, mint a boltba leugrani, de nem várható el, hogy 6 millió városlakó utazgasson a lakóhelye és a saját őstermelője/őstermelői között.
A tejhez nem értek, de az almával van közvetlen kapcsolatom (a családomnak), így arra tudok reagálni. Alma területén egyébként a tragédia nem a behozott alma mennyisége, de erről majd a végén írok.
Az alma első problémája, hogy a felhasználási célt tekintve át kellene állni. Annak idején a szülőfalumban és a környékén zömmel "léalmát" termesztettek. Akkoriban az jövedelmező volt. Ma azonban fogyasztásra érdemes termeszteni. Ez sokaknál probléma vagy legalábbis eddig az volt.
A második kérdés a felvásárlói ár. Azt hiszem a 30 ft/kg már egy jó árnak minősül, ami a termelő költségeire szerintem nem elég. Ezen akkor lehetne változtatni, ha a termelők az értékesítés miatt szövetkeznének egymással.
Egész más az alkufolyamat, ha 150 termelő ár ott a maga 1-2 mázsájával, vagy a termelőket egy szövetkezet/megbízott/akárki képviseli és 30 tonna van mögötte.
Szerintem ennyit tud tenni a termelő.
Ha ügyesek lennének (mint, ahogy jó páran már azok), akkor az értékesítési láncot kikapcsolják és közvetlenül a boltnak szállítanak.
Konkrét példát ismerek, ahol a bolt 149 ft/kg áron adta el, a termelőnek 62 ft/kg jutott, ami szerintem már sokkal jobb, mint a 30 ft/kg. A bolt is jobban jár, a termelő is és remélhető, hogy a vevő is - ha ehető és ízletes terméket kap cserébe.
Ha ehető, ízletes alma lenne a boltokban és mindez elérhető áron (tehát rövidebb az értékesítési lánc), akkor a termelő gondja megoldódott.
Ez pár helyen már működik, de sok termelő még nem állt át az "ehető" almákra. Ami érthető, mert a költségeiket sem fedezi az alacsony felvásárlási ár.
Aztán a boltoknak sem egyszerű megoldani, hogy ne egy időben kapjanak X tonna almát, hanem időben elosztva. Tudomásom szerint vannak olyan időszakok, amikor csak raktárról vagy külföldről lehet almához jutni (itt az időjárásnak is van, nem is kicsi szerepe, mert vannak kikerülhetetlen események).
Azt megjegyzem, hogy nem fair, hogy az időjárás jelentette kockázatot egyedül a termelő viseli. A bolt, a felvásárló, a vevő semmit sem vállal ebből.
Ha a behozatal számait nézem, azért alma-ügyben elég jó a helyzet.
Ha jól emlékszem 600 ezer tonna volt az éves termés (mindig az 500 ezer tonna környékén van, de az időjárás miatt akár 200 ezer köré is eshet és felmehet 700-ra).
Ehhez eddig 6 ezer tonnát hoztak be évente, ami már eleve nem rossz. Tavaly ez a 6 ezer tonna 1 ezer tonnára esett vissza.
Tehát alma ügyében nem a külföldi alma jelenti a legnagyobb problémát.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.08.19. 16:59:36
a protekcionizmust tiltja az EU, ezért is kéne kilépni belőle, svájc és norvégia is egész jól boldogul.
Svájc vezeti idén is, a negyedik éve a World Economic Forum globális versenyképességi ranglistáját.
csillaberk 2013.08.20. 01:42:28
Másfelől pedig a statisztikai mutatók beszédesek és ahogy az almánál sem a behozatal a mumus, szerintem a mezőgazdasági termények esetében sem.
1. Eddig a magyar termelők csökkentett támogatásokat kaptak. Nem merültem el a részletekben, de éppen 2014-től lesz ugyanannyi joga a magyar gazdálkodónak, mint egy franciának. Éppen most nem kellene kihúzni alóluk/alólunk a pénzt egy kilépéssel.
Egyébként az EU mezőgazdasági politikája jól átgondolt, egy magyar egyéni gazdálkodónak még kedvező is.
2. A magyar mezőgazdasági termelőknek nem a behozatal a mumus. Sok termény szempontjából a magyar mezőgazdaság önellátási szintje 100 százalék felett van. Ha van behozatal, az általában jelentéktelen.
A magyar mezőgazdaságnak nem az a megoldás, hogy kitiltjuk a nem belföldi termékeket. Ha így lenne, életed végéig ehetnéd az íztelen gumikat, amiket sajtnak neveznek egy üzemben és te elhiszed nekik, nem jutnál almaízű almához és így tovább. Tehát kell a verseny és a tej/tejtermékek kategóriájában is. Azért kell, hogy igazi, ízletes ételekhez juthassunk.
A magyar gazdálkodónak a valódi mumusa a felvásárló, a hosszú értékesítési lánc és az igénytelenség.
Az jó megoldás, ha a termelő helyben értékesít, megadott km sugarú körben. Az a jó, ha ezt nem törvényi kényszerrel érti meg a kereskedelem, hanem belátja. Ha helyben, közvetlenül a termelőtől vásárol, akkor helyben fog forogni a pénz, ami a kereskedőnek is jobb. Ez fontos, mert így az elszigetelt vidéki kistérségekből nem menne ki pénz. Persze ehhez olyat kell előállítani, ami jobb a behozott termékekhez/terményekhez képest.
Nekünk Budapest ugyanolyan idegen, mint mondjuk a franciák. Ha Budapestre megy a pénz a térségből, ugyanúgy nem kerül hozzánk vissza, mint a franciáktól.
Kulturált megoldás lenne, ha a nagyobb boltokban is lenne közeli termelői sarok, ahol a közelben termelők áruiból lehetne válogatni. Kezdetnek ez már jó, nálunk már vannak biztató megoldások.
3. A magyar mezőgazdaságban a kivitel fontos szerepet kap. Általában a magyar agrárium a sokszor átkozott globalizmus kizsákmányoló oldalán jelenik meg. Most nem vagdalkozom a számokkal, de ha valaki nagyon akarja, elérheti a statisztikai adatokat és ellenőrizheti.
A behozatal teljes tilalma azért lenne meggondolatlanság, mert az agrárium a természet szeszélyeitől is függ. Egy-egy rosszabb év esetén a behozatal megmentheti a piacot. A termelőt nem, de azt írtam is, hogy igazságtalan minden kockázatot a termelőre tukmálni. Persze, a vevőt, a kereskedőt ez nem érdekli.
+1. a tej. Megkérdezem erről azokat a rokonaim, akik érintettek.
Azt mindenesetre nem bírom nem megjegyezni, hogy a vásárló kezében van némi döntési lehetőség. A boltok üzemeltetőinek a kezében még több.
Ha pedig az árversenyről van szó, akkor a munkáltatóknak fel kellene végre ismerniük, hogy az alacsony bérszínvonal gazdaságilag is öngyilkos dolog.
De ígérem, megkérdezem a tejről azt, aki érintett benne.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.08.21. 23:35:14
persze nem a gazda kapja meg a támgatást, hanem a földtulajdonos, nekem már mesélt ismerős:
kkbk.blog.hu/2010/10/14/magyar_mezogazdasag_a_rendszervaltas_utan_szubjektiv_elemzes
de Ángyán is ezt mondja akármelyik előadásában
kkbk.blog.hu/2013/04/03/angyan_pecsen
nem azt mondtam, hogy tiltsuk ki a luxussajtokat, de amúgy miért ne tudna a magyar tehenész finom sajtokat csinálni, pont egy hónapja vesszi a kollégám kéz alól a legfinomabb házi sajtot, amit iazi tejből csinálnak többféle ízben, ez nem megy a piacra, mert elkapkodják itthon, olyan finom és jó az ára, persze feketén, adó nélkül, tehát azt mondod az rossz sajt? megkóstoltam, nem az, 150 évvel ezelőtt se ettek francia sajtot az emberek.
az almát meg nem is értem. az almatermesztés olyan kényes, hogy az itthoni kertészek, 3 millió magyar emberből egy sem képes finom almát gyártani?
törekedni kell rá és sikerül.
jelenleg nem a minőséggel van a baj
A magyar gazdálkodónak a valódi mumusa a multival haverkodó politikus, aki csányi és demján kedvéért és millióiért próbálja megfojtani adóval és minden mással.
a másik mumus a globalizáció
"Sok termény szempontjából a magyar mezőgazdaság önellátási szintje 100 százalék felett van."
főleg ha nem repcét vetnénk a földeket akkor igen, képesek lennék önellátóak lenni, és még tudnánk is eladni belőle.
fontos hogy helyi legyen a termék, és a termelőnek megérje, de nem a minőséggel van a baj.
nyilván ha van vihar és elvész a termés, akkor nem hagyunk az éhségtől kipusztulni egy falut, hanem behozatunk búzát... ez nyilvánvaló