2014.04.07. 00:12
A kudarc okairól és a kivezető út
Én hallgattam. Az volt a kérés felém, hogy ne kavarjak. Eladtam a párizsi lakásom, választottam új lakóhelyet, de az önként vállalt moratóriumomnak vége.
Először is azt emlegettem, hogy a fidesz 2/3 nem a fidesz győzelme volt, hanem a baloldalon harcolták nekik össze. Nem most, hanem 2010-ben. Na jó, most is. Régi, hiteltelen, sótlan emberekkel akarták meglovagolni az elégedetlenséget. Azokkal, akik MSZP-s politikusként 2010-ben összegrundoltak Viktornak egy kétharmadot. Mégis, mit vártak tőlük? Na, ezt mondtam és igazam lett.
Az a baj, hogy nem az összefogás vagy mi veszített, hanem azok az emberek, akiket a fidesz nem akar felemelni. Akiken nem akar segíteni. Azok, akiknek anno az SZDSZ sem akart, mert aki szegény és nem tud öngondoskodni, az megérdemli a sorsát. Ez a baj, a nagyobb baj.
Úgyhogy minden tudásom, kapcsolatrendszerem és akármim felajánlom egy életképes, normális, teljesen új politikai erőre. Egy olyan erőre, ami élhető országot akar teremteni, amely felszámolja a politikusok és a hatóságok korrupcióját, ami eltávolítja az élősködő, ingyenélő karrieristákat a társadalom adói mellől. Amelyik nem csupán politikai ERŐ, hanem egy szolidáris közösség, segítve a reményteleneket és megvédi a kisemmizetteket. Érdekes kérdés, hogy lesz-e erre igény. Vagy éljük tovább az elmúlt 25 évet és hagyjuk, hogy milliók nyomorogjanak és egyre dühösebbek legyenek. Rajtam nem múlik, hogy ebből valami jobb legyen.
Szólj hozzá!
Címkék: politikus érzések
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.