Itt voltak a franciák, jó volt és nagyon érdekes tanulságokkal járt a falusi turizmusra épülő kísérletem. A történteken keresztül azt hiszem megfejtettem a magyar vállalkozások alacsony minőségének egyik nagy titkát is.

Maga a program jól sikerült. A 40 hely hamar elment, a vendégek jól érezték magukat és megkaptak mindent, amit vártak. Összességében nekem is jó volt, mert 3,2 milliós kiadással szemben volt (296 az euro!) 13400 euro bevétel. 766 ezer ft egyenleg 4 nap alatt… Lehet-e okom fanyalogni? Sajnos van.
Volt pár nagy meglepetés, először ezeket veszem sorra. A programban volt folyóparti túra, elnéptelenedett falu látogatása, disznóvágás, folyami túra csónakokkal, amolyan mezei-félmezei erdőnek a bebarangolása valamint pár igazi magángazdaságot is megnézhettek, ahol volt számukra igazi látnivaló. A részvétel minden programon szabadon választható volt, de azért minden helyen 40 emberre terveztünk és erre szükség is volt. Eleinte azt hittem majd kellek tolmácskodni, de abszolút szükségtelen volt. Kiderült, hogy sokkal többen beszélnek angolul, mint azt gondoltam a statisztikai adatokból. A falumbeliek örültek is, hogy csillogtathatják a nyelvtudásukat. Vicces volt a magyar és a francia akcentussal beszélt angol nyelvváltozatok találkozása :)

A falvakban élő emberek a pénzüket előre megkapták, mert így láttam megfelelően motiválónak. Nagyon lelkesek és készségesek voltak, amihez társult a bennük élő tiszta és őszinte vendégszeretet. Az a pénzmennyiség amit most megszereztek jóval több volt, mint a szokásos bevételük, de órabérben számolva is a magyarországi átlagot meghaladó pénzt kapták. Ez nyerő ötlet volt, de tudatosan terveztem így.
Amit viszont másként gondoltam, az a közreműködő cégek hozzáállása. A cégekkel azt az elvet követtem, hogy mivel nekem fontos a jó minőségű szolgáltatás, az általuk adott árajánlat feletti összegre kötöttem szerződést. Kifejezetten megmondtam, hogy nekem a vendégek elégedettsége az első, ezért fizetek többet. Mindenhol kimondtam, hogy a többletpénz túlnyomó részét a munka tényleges elvégzőjének szánom. Ha az alkalmazott előre tudja, hogy az adott munkáért többet kap, akkor kissé más lesz a hozzáállása is. Cserébe megígértem, hogy rendszeres megrendelést kapnak tőlem.

X cég (mindegy melyik, mert sajnos az összes ezt tette) kiküldte az emberét. 685 forintos órabérben dolgozó, amúgy nagyon kedves, nagyjából korombeli lány. A cégnek 26500 forintot utaltam át, előre (16500 volt az árajánlat). Ma reggel találkoztam vele, rákérdeztem és kiderült: a 8 órás munkáért 5480 forintot számoltak el neki. Ezt gyorsan visszaosztottam, pontosan annyi, amennyi az órabére. Akárhogy számolom, az alkalmazója úgy érezte, hogy ezen a megbízáson majd nyer valamit, de az nem a munka elvégzőjéhez kerül, hanem hozzá. A cég vezetője egy találékonynak mondott házaspár (nekem közömbös ki, mit tanult, de az esetükben éreztem, hogy nem vitték túlzásba). Jó kapcsolataik vannak, mindent elintéznek, megszerveznek, de tipikusan magyar módra működnek – a szó rosszabb értelmében. Felhívtam őket, mondták, hogy az alkalmazottat azért vették fel, hogy dolgozzon. Nem fogják a hirtelen keletkezett többletbevételt az alkalmazottnak adni, mivel az alkalmazottnak nincs szerepe a szervezésben, ami a cég bevételeit biztosítja. Ő csak teszi a dolgát és higyjem csak el, így is elégedett, mert sok ember nem kapja meg a minimálbért sem. Ezt előzetesen nem így beszéltük meg... Hiába hivatkoztam a megállapodásunkra, azt válaszolták, hogy semmi közöm a belső elszámolásukhoz…
A céges közreműködők emberein érezhető volt, hogy kissé kelletlenek voltak. Már akkor gyanút fogtam, hogy a pénzem nem hozzájuk fog kerülni. Ha nem járok a végére, akkor a cégek meghagynak abban a hitemben, hogy az alkalmazottaikhoz jutott a pénzem…
Hangsúlyozom: előre árajánlatot kértem. A cégek (gondolom) úgy adtak árajánlatot, hogy abban a cég minden kiadását és a várt profitot is megtervezték és erre az árajánlatra ígértem rá. Előre fizettem és direkt kimondtam: a többletpénz nagy hányada a munka tényleges elvégzőjéhez kell kerüljön. Több szót ez nem is érdemel, de sokat elárul a magyarországi helyzetről.

A lányt felvettem arra, hogy ezt a projektet bonyolítsa le a jövőben. Havonta egy csoportot kell szerveznie, persze a segítségemmel. Ezért cserébe fix havibért ajánlottam neki (nem titok: 280 ezerért, + a projekt aktuális profitjának az 1/3 részéért). Ha nagyon megerősödne a forint, akkor csak pár tízezer forint marad majd nálam. Azért ezt sem becsülöm le. Azt is látom, hogy megoldottam egy ember életét, illetve a falumbelieknek és a környéken élő néhány családnak is segíthettem. Összességében jobb lett (és jobb lesz) a világnak az a kis környezete ahol élek és ez sokkal többet ér, mint az a néhány százezer forint, amit akár magamnak is megőrizhetnék. Kb. ilyen szemléletet vártam volna a lány alkalmazóitól is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.