Megfogadtam, hogy soha többé nem bántom a TV2 nevet viselő valamit, de legalábbis itt nem írok róla, mert valahogy mindig eljut ahhoz, akihez nem szeretném. Érdekes, hogy hiába kódolom, hiába csak nagyon óvatosan fogalmazom, akkor is tud róla, akinek célzom. Most azonban végleg elegem lett, muszáj pár sorban dühöngenem!

A napi sorozattal nem foglalkozom. Bár a múltkoriban fültanúja voltam egy nagyon érdekes beszélgetésnek, hogy milyen módon tekintik a szerepet játszó színészek a sorozatbeli teendőiket. Akkor, őket hallgatva, rászántam magam, hogy pár epizódot megnézek, mert látnom kell. 

A színészeknek igazuk volt. A szöveg minősíthetetlenül gyenge, a konfliktusok szálai nagyon ügyetlenek és van egy szent tehén is a sorozatban, akit továbbra sem nevezek meg. A szent tehén az, akiről már a beszélgetések elején kötelező kijelenteni, hogy ő jól játszik, a legrosszabb szöveget is jól adja elő. Ebben azért nem volt igazuk, de érdekes látni az ilyen kötelezően imádott bálványok kialakulását.

Ami felháborított, az a folyamatos jogtiprások szentesítése. Például a laptulajdonossá váló Bettike a szerep szerint utasítást ad, hogy kit nem szabad és kit kell kritizálni. Tudom, hogy a magyar valóság is kb. ilyen, de azért valahol reménykedem benne, hogy az újságíróként dolgozó és újságírókat irányító emberek nem így gondolkodnak. Na, persze, dehogyisnem, de ezt így bemutatni, már önmagában felér a mostani áldatlan állapotok szentesítésével. Ez nem más, mint tömény népbutítás, agyak szolíd és hatékony átprogramozása. Nézőkém, fogadd el, hogy a sajtószabadság és a sajtó ilyen! - üzeni a sorozat. Persze láttam már magyarországi híradókat, nem is tudom mit háborgok.

A másik példa a rendőrség intézkedései. Nem tudom, hogy a cselekményeket kidolgozó emberek miért nem konzultálnak egy nyugdíjazott rendőrrel vagy egy kiszuperált jogásszal, de felháborító, mennyire jogellenesen járnak el. A sorozat úgy ábrázolja, mintha ez lenne a természetes, ami szintén arra programozza a nézőt, hogy amikor egy rendőr jár el vele szemben, legyen szíves elfogadni. Szinte vadászni kell olyan intézkedésre, ami nem jogsértő!

Most kidühöngtem magam és megnézem, hogy milyen gyorsan jut a fülekbe az írásom híre.
Siess postás, siess...
Ja, erre van ember, de szakértőkkel konzultálni.... azt minek?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.