Vannak olyan médiavezérek az országban, akik már közel hat éve sejtik vagy tudják azt, amivel egyre többen most szembesülnek: nem kell a szemetük. Ahogyan egyre inkább valódi választási lehetőséget kap a kezébe a néző, elhagyja a korábban örök életűnek tűnő műsorait és csatornáit. A néző nem annyira hülye, hogy a sok idióta reklámot és szennyet akkor is nézze, ha választhat jobbat is.

A jelenleg csak félve, suttogva elrebegett hírek arról szólnak, hogy jelentős tömegek fordítanak hátat a csatornáknak és sikeresnek hitt műsoraiknak.Még ma is sok főember hisz abban, hogy a 18-49 korosztály a legfontosabb és az mögöttük van. Hát nincs. Sőt, a 18 alattiak, a 18-49 tehetősebbjei, de még a 49 felettiek tehetősebbjei sincsenek mellettük. Egyébként ez nem érdekelné őket, de az eredmények kikerültek a piacra és többen elkezdtek azon gondolkodni, hogy maradt-e értelme reklámozni náluk. Még csak gondolkodnak, de ha lépnek is, akkor mindenki tudja, hogy ez mit jelent.

Létezik az a lehetőség, hogy becsukjuk a szemünket, megyünk tovább az eddigi úton, nem vesszük tudomásul, hogy fogynak a nézők. Maximum bedobunk pár nagyobb nevet, hogy a nézettségi listákban maradjunk vagy azzal nyugtatjuk le magunkat, hogy a nézettségi listák előkelő helyein maradtunk, így a TOP5 részét alkotjuk. Aztán amikor majd beüt a csőd, majd ráér akkor aggódni.

Egy másik út lenne az alábbi kérdések megválaszolása:

1. Van-e értelme a hosszabb reklámblokkoknak?

2. Van-e értelme annak, hogy a tehetségesnek és vonzónak ítélt "sztárjainkat" futtassuk akkor is, ha a nézői visszajelzések nem igazolják a vezetőség ezen véleményét?

3. Van-e értelme az elvileg nem reklámra szánt adásidőt különböző módokon megjelenített reklámokkal szemetelni?

4. Nem kellene egyszer megmérni, hogy a 120+ perces adásainknak hány százaléka tényleges műsor?

5. Mennyit érnek a híradásaink? Érdemes-e beadni a szóvivők formális szövegeit? Kell-e változtatni a hírszerkesztésen?

6. Tudjuk-e kik a nézőink? Tudjuk kik voltak a nézőink? Kiket és mikor vesztettünk el? Kiket akarunk megnyerni nézőnek? Képesek vagyunk-e több nézői csoportnak műsorokat szerkeszteni?

7. Bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy a kukába való műsorainkat a méltó helyükre juttassuk?

8. Mikor volt utoljára újításunk? Nem "nagy dobás", ami 1-1 alkalommal megemelte a nézettségünket, hanem igazi, újítás?

9. Hányféle stílusra vagyunk képesek?

10. Merünk-e olyan műsorokat készíteni, ami azoknak az igényeit szolgálja ki, akik érdekes vitára vágynak - ami azért magasabb értelmi szintet igényel, mint egy 10 évesé?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.