A szülőfalum nagyon kicsi település. Sok kérdésre nem tudok választ adni magam számára sem, de az biztos, hogy nagyon kedves település lenne, ha a falusi lét nem jelentene automatikusan nélkülözést. Az utóbbi X db évben a probléma abba az irányban látszott elmozdulni, hogy mindenki szegény és mivel senkinek sincs pénze, a pénz kiszorult a mindennapi életből. Ez egy érdekes átalakuláshoz vezetett, ami szerintem nagyon sok vizsgálódást megérne. Jelenleg is küzdök azért, hogy az egyetemek szervezzenek oda terepgyakorlatokat, de olyan messze van, hogy ez gyakorlatilag reménytelen. Az itt leközölt sorozatot régióelemzésből írtam, de mivel egy békés, nyugodt falu, nem szeretném, ha miattam lepnék el a különböző lázítók, így kiszerkesztettem belőle a települések elnevezését.
A mai penzum: a helyi bölcsek.

Az önkormányzati választás vicc. Az első választásnak és a másodiknak volt tétje. A faluban a Kádár-rendszerre nosztalgiával emlékeznek vissza. Még az olyanok is, akik meg sem születtek akkoriban. Pedig volt egy híres összetűzése a falunak a Kádár-rendszer megyei uraival. A Kádár-rendszer egyszer úgy döntött, hogy a falut le kell bontani. Mai napig nem tudni mi volt a valódi ok. Mivel a környéken sok a nyúl, a róka meg a szarvas, ezért a vadászatra gyanakodik a falusi pletyka. Ezt egyébként a volt megyei tanácselnök fia is elmondta. Azért, hogy a falu lakatlan legyen, elég sok mindent megtettek. Ennek egyik jelképe volt, hogy a falut a közeli kisvárossal összekötő hidat elbontották. Akkor lettünk földrajzilag elkülönítve. Akkoriban még volt normális buszjárat, de bárki választást tudott volna nyerni a híddal. Az első választáson erre kapta a megbízást a polgármester és ennek a híd-projektnek a kudarcába bukott bele. Valójában nem belebukott, hanem belebetegedett.

Azóta pangás van és mindig azzal kampányolnak, hogy várják a befektetőket. Azt persze nem veszik figyelembe, hogy ilyen kevés emberre, ilyen elszeparált helyre senki nem telepít ipart és még az úthálózattal sem lehet érvelni. Ez a kampány a falusiaknak szól, de átlátnak rajta.

Nem véletlen, hogy a polgármesteri székért nincs harc. Legutóbb is egy jelölt volt, de csak éppen elérte az 50 százalékot, ami nagyon komikus. Ő vállaltan fideszes, de korábban mindig adta a szöveget, hogy ő független. Egyébként nem sok mindenhez ért, de szereti a falut és ez itt elég.

A magam részéről nem akarok kritikus lenni a falu vezetőivel, mert nem ők tehetnek arról, hogy a település olyan, amilyen. Az ő felelősségük maximum annyi, hogy egyetlen épelméjű fejlesztési ötletük sem volt. Én harminc sem vagyok és többet tettem a faluért, mint ők, pedig nincs formális politikai hatalmam.

Általában a következő bajom van velük.
A faluban majdnem minden lakásban van internet. a wifit senki sem védi le. Így ez egy olyan falu, ahol az egész településen van ingyen wifi. A falu internetes jelenléte nulla. Vannak honlapok, de mindig fejlesztés alatt állnak. Az egyiken van egy wikipédiás cikkről bemásolt részlet, a másikon meg a polgármester elérhetősége.
Ami történt „fejlesztés” az sem a helyi faluvezetők műve. Van például egy kisbusz, ami elviszi ide-oda egy héten egy alkalommal azt a pár embert, akinek van hivatalos ügye. Ezt a helyiek szervezték meg. Azt, hogy a tömegközlekedés csak formálisan létezzen, nem tudták megakadályozni. Korábban fél óránként jött busz, ma már tragikusan ritkán, majd legközelebb írok róla. Ez a jellemző: az állam, a szolgáltatók leépítenek, megszüntetnek, megszorítanak – ezt nem tudják megakadályozni. Az ellenintézkedések, megoldások mindig a lakóktól jönnek, önerőből és saját ötletből.
Lehet, hogy a helyi kezdeményezések támogatása vagy tűrése már önmagában méltánylandó? Mert a helyiek ötlete volt a politikai plakátok tiltása is.

A falu főútját, ami lényegében az egyetlen komoly út, a lakók takarítják télen. A faluban végig szaladó árokrendszert, ami komoly védelmet ad az amúgy jelentős belvíztől, szintén a lakók alakították ki és tartják karban. A belvíz elleni munkálatok szintén közös összefogással lettek elvégezve, nagyon komoly talajmennyiséget mozgatva meg. Sőt, akinek a háza a kritikus árvízszint alatt helyezkedett el, a helyiek segítettek valamiféle védelem kiépítésében.

A képviselőknek, magának a falunak ezekhez semmilyen hivatalos hozzájárulása nem volt. Egyetlen pályázatot sem adtak be, hanem mindent csendben szemlélnek, mondhatni tétlenül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.