Kijevben az emberek azért is keltek fel, mert nem bírják a korrupt politikusaikat. Az FB-oldalamra feltettem a képeket. A harc nagyobb része tudatos, gondos odafigyeléssel, sajnos keserű tapasztalatok útján szervezett. Az emberek tudják, hogy össze kell tartaniuk, különben soha nem tudnak megszabadulni az élősködő, a korrupt politikusaiktól és a bűnöző rendőreiktől. Számomra meglepő, hogy a rendőrök milyen könnyen lőnek emberekre, akár fegyvertelen orvosokra is, de még meglepőbb, hogy milyen hamar megijednek, ha a szervezett védelembe futnak.

Képeket és videókat is feltettem róla. A harc sikere abban rejlik, hogy a tüntetőkre támadó rohamkötelékeket két ember megbontja. Amint a megbontás sikerül és a visszavonulást eljátszó tüntető után nyúl a kéz, másik négy tüntető már földre is vitte a kéz tulajdonosát. Újabb négy ember ugrik harcképtelenné tenni a támadót, majd 8-10 fős csoport azonnal hátraviszi és fogollyá válik. A tüntetőkre támadó egységeknél megjelent a félelem. Nem tudom megszámolni hány parancsmegtagadást láttunk. A rohamozni, oszlatni küldött egység megdermedt és szépen visszavonult. Ki tudja, talán észlelik azt is, hogy kikért kellene feláldozni magukat és elgondolkodnak azon, hogy nem a korrupt politikusokat kell védeniük a néppel szemben. Többen át is álltak.

A siker másik kulcsa a barikád. A barikád első vonala sokszor a tűz. Áthatolhatatlan. A barikád második vonala a felépítmény, amit egyre ügyesebbé váló kvázi utászok műszakilag tartanak. A biztosítás másik fele pajzsos emberek, akik szó szerint megtartják az ellenük intézett rohamot és védik a műszakiakat is. A következő vonal a felderítőké, akik figyelik merre van a veszély forrása. Azonosítás után a vezetők kiadják az irányt. A barikád mögül egyesek kövekkel, mások molotovval dobnak a kijelölt irányba. Egy-egy helyen lövészek. Őket oldalról és a láb irányából pajzsos emberek védik. Adódik mindegyikhez egy-két irányjelölő felderítő. Ha a lövész lövésre emelkedik, a lövés után visszarántják.

A harmadik fegyver a nyilvánosság, főleg mi, akik kamerával vagyunk jelen. Több embert mellénk rendeltek. Pajzsokkal védenek, ha valami felénk repül, azt is kivédik. Tudják, hogy meg kell nyerniük a külvilágot és ahhoz be kell mutatniuk mi megy velük szemben. Ellenfeleik pedig tudják, hogy pont ezt kellene megakadályozniuk. Addig minden hiába.

És mi történik a tüntetők ellen? A velük szemben kirendelt egységek már az elsősegélyt nyújtókat is lövik. Ugyanakkor olyan 8-10 méterre kameráztuk a lövészeiket, akiken közelből a félelmet láttuk. Az egyik lövészt biztosító gépfegyveres többször felénk nézett. Az egyik ilyen pillanatban láttam meg, hogy üveges a szeme. Félt! Úgy nagy általánosságban jellemző, hogy a tüntetők ellen kirendeltek megrettentek. Még a korábban keménynek hitt Berkut emberei is megriadtak, amikor meglátták milyen elbánásra számíthatnak. Semmit nem ért a taktikájuk, a tüntetők nagyon hamar kidolgozták ellenük a megfelelő eljárást, amivel többüket fogságba ejthették.

Az igazi frontvonal azonban nem a tüntetők és a támadóik között van, hanem a népből élősködő, a népet kifosztó politikusok és a nép között.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.