A konferencia legtaszítóbb szereplői a híradósok voltak, legalábbis a számomra. Ez nagy dolog: alulmúlták a médiahatóság megszólalásait is. Hozzájuk képest a hatóság vezetői aktuálisak és nagyon komoly szakértőknek látszottak. Van abban valami vicces, hogy ilyen alulteljesítési rekordra pont a híradósok képesek.

Nem mintha nem érzékelném a különbséget a megjelent vezetők mögött álló műhelyek mögött. Azt vallom azonban most is, hogy mindegyik elmarad attól, amit én híradónak gondolok. Az, hogy a pocsék minőséget legyártják másfél évtizeden át vagy azt, hogy a pocsékot felül tudják múlni, számomra nem érdem. Ha valaki ki akar lábalni a mocsokból, nem a sorstársaihoz kell mérnie magát.

A híradókkal az a bajom, hogy sok a bulvárhír, rossz a hírek sorrendje, kevés a nemzetközi hír, belföldről is késve tudósítanak, sokszor elfogultak és a hír így nem marad objektív (vagyis a klasszikus értelemben vett hír elveszik a híradóból) vagyis alkalmatlan a tájékozódásra. Még tömörebben: értékük a 0 környezetében van. Ez egy optimista szemlélet, mert azt állítja, hogy a hír nem ad hozzá a meglévő tudásunkhoz. Sok kollégám szerint nem a 0 környezetében van a magyarországi híradók értéke, hanem a negatív tartományban, mert elvesz abból, amit tudunk. Ezért nagyon vártam a híradósok megnyilatkozásait.

A legdöbbenetesebb: a hírfőnökök nem éreznek semmit a vezetésük alatt zajló pusztítás kritikájából – ez a rövid lényege annak, amit elmondtak. Még azt a hazugságot böfögték ki magukból, miszerint ők dolgoznak és ami a kezük alól kikerül, az a tartalomra nézve a hírek közvetítése lenne. Szerintem maximum a címében az, de ez nem olyan fórum volt, ahol rájuk lehetne pirítani.
Megint előkerült az a hamis érv, hogy a szerkesztőség azt adja le, amit a néző igényel. Ha én lennék a Médiahatóság vezetője, hoznék egy törvényt (nem elírás, Magyarországon az OGY csak megszavazza, de ez itt lényegtelen). Ez csak egy fantázia, de nem lenne baj, ha megvalósulna. Ha egy kommunikációt soha nem tanult ember mondaná, hogy a tévében azt adják, amit a néző igényel, nem jár szankcióval. Azonban, ha ezt egy szerkesztőségben dolgozó ember mondja ki, akkor azonnal el kell venni a diplomáját, be kell zárni 5 évre egy olyan telepre, ahol egyetlen kapcsolata a külvilággal a munkáltatója által üzemeltetett csatorna. Ez az érv több szót nem érdemel, bárki, aki tanult kommunikációt tudja, hogy ez egy hatalmas hazugság.

Legszívesebben bemásolnám valamelyik tankönyvből, hogy mi a hír. Utána lemásolnám az aznapi híradó szerkezetét és megmutatnám, hogy ők mit gondolnak hírnek. Úgyhogy kedves TV2 és RTL meg mindenki más, aki őket követi (vannak, sokan): lehet menni utcát söpörni.

Kár, hogy nem úgy ment a beszélgetés, hogy a nézők kezében paradicsom vagy tojás lett volna és ha hülyeséget mondtak volna ki, akkor azonnal lehetett volna dobálni.

Azért utána a szemére vetettem az egyiknek, hogy a híradó tartalmával kapcsolatos nézői igényeket nem akkor kell felmérni, amikor már értelmes ember alig néz minket és a hírműsorainkat. Kifejtettem azt is, hogy a mai magyarországi televíziók a vízcsap helyére szerelték a szennyvízcsatorna kimeneti nyílását. Más szavakkal mondtam el, de a lényege ez volt.

Érdekes, hogy négyszemközt már nem mert előjönni azzal, hogy "nézői igény", tehát ő is tudja milyen álságos dolog erre hivatkozni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.