A szülőfalum nagyon kicsi település. Sok kérdésre nem tudok választ adni magam számára sem, de az biztos, hogy nagyon kedves település lenne, ha a falusi lét nem jelentene automatikusan nélkülözést. Az utóbbi X db évben a probléma abba az irányban látszott elmozdulni, hogy mindenki szegény és mivel senkinek sincs pénze, a pénz kiszorult a mindennapi életből. Ez egy érdekes átalakuláshoz vezetett, ami szerintem nagyon sok vizsgálódást megérne. Jelenleg is küzdök azért, hogy az egyetemek szervezzenek oda terepgyakorlatokat, de olyan messze van, hogy ez gyakorlatilag reménytelen. Az itt leközölt sorozatot régióelemzésből írtam, de mivel egy békés, nyugodt falu, nem szeretném, ha miattam lepnék el a különböző lázítók, így kiszerkesztettem belőle a települések elnevezését.
A mai penzum: földrajzi bezártság.

A helyi közlekedési eszköz a lábbusz és a bicikli. Maga a falu úthálózata egy X alakot követ. Nem éppen „egyutcás” falu, de majdnem az. Közúton egy szomszédos, de távoli faluval van csak kapcsolata. Az a távoli, de szomszédos falu hosszú közúton kapcsolódik a szomszéd városhoz. A szomszéd város földrajzilag közel van, de van köztünk egy folyó, amin nincs híd! A híd a szomszéd faluban van, ezért autóval nehéz megközelíteni a folyószomszéd kisvárost.

Egyébként régebben volt egy híd, de lebontották a rossz műszaki állapota miatt! Azt mondták, hogy a szomszéd faluban lévő híd csak pár km-re van, így a falu használja azt. Állítólag olcsóbb volt a „miénket” bontani, mint felújítani. A falu központjától a szomszéd város központjáig azonban az a „csak pár km” mindössze 9 km-es többletet jelent. A problémát persze mindenki tudja, így a rendszerváltás utáni önkormányzatok egyik fő projektje volt a híd visszaépítése. A falu még az építőanyagot is megkapta, de képtelenek voltak összehozni belőle egy használható közúti hidat!

Igaz, ennek olyan nagy ára volt, amit a falu lakói nem tudták összedobni. Ha minden család kifizeti a ráeső részt, akkor is 5 millió forint/család hozzájárulással az a híd megépülhetett volna. A legtöbb családnak lehetetlen ekkora összeget összespórolni. A legtöbben az 1 milliót is nagy pénznek gondolják. Annak idején ezt a miniszter kérte, ugyanis csak így épülhetett volna meg a híd. Ha jól tudom, akkor nincs az országban egyetlen híd sem, amit a lakók dobtak össze. Budapesten is épülgetnek a hidak, egyik sem a budapestiek adakozásából! Ez egy komoly ok, amiért nem kedveljük Budapestet.
A miniszter azzal érvelt és minden hivatalban lévő miniszter elismétli, hogy a folyón túl nagy lenne a hídsűrűség. A szomszéd faluban lévő híd a folyón mérve 2 km távolságra van. Közúton, mivel az nem a folyóval párhuzamos ez olyan 5-6 km. A kerülő miatt a megteendő út nagyobb, de ez ebből a szempontból mindegy. Állításuk szerint ekkora hídsűrűség maximum egy milliós városban tűrhető el.
A helyi politikusok próbálnak azzal érvelni, hogy ezzel a falu visszakapcsolódna az ország, de legalább a megye vagy a régió vérkeringésébe. Ekkor a híd már nem csak a helyiek ügye lenne, hanem a régió használná. Azért azt persze megnézném, hogy a keletkező nagyobb forgalmat és a nagyobb embertömeget el tudná-e viselni a falu. Ma, a falu utcáján álló ember egy átlagos napon alig 10 elhaladó járművet tudna megszámolni. Ebből az elhaladó busz tenne ki hatot, amikor bejön a faluba megfordulni. Valószínű egy-két helyi lakost látna még, meg egy pár olyan vendéget, mint én. A faluba csak eltévedve vetődik idegen.

Gyalog azért van lehetőség a szomszéd városba átjutni. Van egy rév, ahol kompot lehet találni, ha éppen működteti valaki. Soha nem láttam, de állítólag tényleg üzemel, néha. Mindez a vízálláson is múlik. Ha túl alacsony a víz vagy túl magas, illetve sötét van, akkor nincs átkelés. Talán ezért sem találni hozzá üzemeltetőt. Marad a kerülőút vagy vannak olyan csónakfélék. Magánembereket néha lehet találni, akik áteveznek és 500 – 1000 forintért bármikor, bárkit átvisznek, aki nem adóellenőr. Akár este is. Igaz, maximum egy biciklit lehet vinni, mert az fér be a csónakba.

Az alacsony vízállás amúgy egy kényes kérdés, mert nem lehet tudni amikor elindul az ember, hogy éppen mekkora a víz. Van olyan is, amikor majdnem a közepéig be lehet gyalogolni száraz lábbal. Az egyik ilyen időszakban össze is raktunk egy gyalogos fahidat, mert kb. 4 méter volt a két part között a távolság. Szerintem most is. Erre a gyalogos fahídra nem engednék fel senkit, mert nem biztonságos. Kiszámíthatatlanul erős a víz sodrása és a korábbi hidak maradványaiba könnyű belebotlani, meg egyéb vasdarabokba is.

A város földrajzi bezártsága a közlekedési kapcsolataiban is megjelenik. Budapesttől olyan 3,5-4 óra alatt érek le autóval. Ha az ember autóval megy, elég fura érzése alakul ki. Ahogy egyre inkább közeledik, egyre nő a hátramaradt út megtételéhez szükséges idő. Például télen volt olyan, hogy az utolsó 7 km egy órás kocsikázást jelentett. Ez az út minőségével van összefüggésben.
Vonat+autóbusz kombinációjával 9 óra alatt lehet teljesíteni a távot. Párizsból Budapestre, háztól-házig nekem legrosszabb esetben sem kellett 4 óra.

Ha csak busszal mennék, akkor Budapesttől a szomszéd városig 9 órát kell buszozni, majd a szomszéd városban 14 órát kell várakoznom, hogy elinduljon egy busz a faluba. Ez 23 óra…
Gondolom ezzel már érzékeltettem is a közlekedés alapvető nehézségeit. Pedig ez nem minden.

Az egyetlen tömegközlekedési köldökzsinór a helyi volánbusz. A faluba jobb napokon 3 busz érkezik, 2 reggel, 1 délután. Rosszabb napokon 1 busz érkezik, valamikor 16,30 körül. A lényeg, hogy délután 16,00-kor jön egyetlen busz, ami hatalmas tragédia.
A faluból a városba 3 járat van: 5-kor, 7-kor és 11-kor. Hétvégén csak egy darab, 10-kor indul.
A helyi lakosság így még véletlenül sem tudna átjárni a szomszéd városba dolgozni. Régebben ez nem volt ilyen pokolian rossz, de igazság szerint nem megoldás a szomszéd város. Ott sincsenek munkahelyek. Van 40 km-re egy nagyobb város, de csak a szomszéd városból megközelíthető emberibb időpontokban. Még ott sincs munka. A megyeszékhelyen esélyesebb, de autóval is 1,5 óra. A helyieknek viszont nincs forgalomképes autója. Néhány embernek akad, de ők azok, akik helyben dolgoznak. Ezek közül többen mondták nekem is, hogy üzemanyagra már nem nagyon telik. Azért van az autó, hogy vészhelyzetben el lehessen jutni vele a kórházba. Hamarabb bent vannak, mintha a mentő jönne ki.

Ha szakszerű helyszíni ellátásra van szükség, akkor hívnak mentőt. A közeli városban van mentőállomás, autóúton olyan 10 km. A falusi hírek szerint legtöbbször 10 perc alatt kiér a mentő, de nagyon ritkán hívják.
A tűzoltó is hamar kijön. Az szintén a közeli városból jön (hídon hamarabb érne ide), de a szomszéd falunak van egy nagyon jó önkéntes egysége. Egy évvel ezelőtt hatalmas avartűz volt. A szomszéd faluból észlelték és mire a helyiek hívták a városi tűzoltókat, a szomszéd faluból még a telefonálás alatt megérkeztek az önkéntesek! Mire a városból kiértek a tűzoltók a hívás utáni 12. percben, a határ másik oldalán az ottani államiak is elkezdték az oltást. A helyiek mindig is féltek ettől, hogy egy tűz az egész falut megemésztené, de egy évvel ezelőtt megnyugodtak, hogy ezen nem kell aggódni többé.

Rendőrt hamarabb lehet találni, mert van helyben körzeti megbízott. Egyszer találkoztam vele. Leintett, amit nagyon nem kedvelek. Azt hittem majd megpróbál megbüntetni, de csak megnézte az autóm. Azt állította, hogy ellenőrzést tartanak, de majdnem elhalmozta csókokkal az autót. Simogatta, nézegette, kérdezgetett, majd elengedett. Nem sok dolga lehet, mert átmenő forgalom nincs, bűncselekmény sincs. Évente 1-2 eljárás indul, de azok adózással függnek össze és hasonlókkal. Betörés, gyilkosság, rablás, garázdaság vagy bármi hasonló, ismeretlen jelenség.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.