A szülőfalum nagyon kicsi település. Sok kérdésre nem tudok választ adni magam számára sem, de az biztos, hogy nagyon kedves település lenne, ha a falusi lét nem jelentene automatikusan nélkülözést. Az utóbbi X db évben a probléma abba az irányban látszott elmozdulni, hogy mindenki szegény és mivel senkinek sincs pénze, a pénz kiszorult a mindennapi életből. Ez egy érdekes átalakuláshoz vezetett, ami szerintem nagyon sok vizsgálódást megérne. Jelenleg is küzdök azért, hogy az egyetemek szervezzenek oda terepgyakorlatokat, de olyan messze van, hogy ez gyakorlatilag reménytelen. Az itt leközölt sorozatot régióelemzésből írtam, de mivel egy békés, nyugodt falu, nem szeretném, ha miattam lepnék el a különböző lázítók, így kiszerkesztettem belőle a települések elnevezését.
A mai penzum: szülőfalum korfája, iskolázottsága és az elvándorlás módjai.

A nemek aránya általában mindig az 50 százalék környezetében van egy normális társadalomban. Nálunk nem. A férfiak aránya az egész faluban 40 százalék, de életkori sávokra szétbontható.

Óvodás korban még kiegyenlítettek az arányok, 50-50 százalék. Általános iskolások között 75% a lányok aránya, ugyanis a fiúkat már akkor a kisvárosba költöztetik rokonokhoz. 20 és 40 között az arány az 50 százalékot közelíti, de a munka miatt tartósan távol lakók aránya mindkét nemet tekintve jelentős és valószínűleg végleges. Olyannyira így van ez, hogy a falu lakói között ennek a korosztálynak az aránya 20 százalékot sem éri el. A 40-49 éves korosztályban 75% a nők aránya, itt is jellemző, hogy a férfiak olyan messze dolgoznak, hogy a családjukhoz csak vendégként érkeznek haza. Amennyiben még élnek…
Az 50-59 évesek a falu lakóinak a legnépesebb korosztálya. Enyhe férfitöbblet a jellemző, mivel ebben a korosztályban a nők jutnak hosszabb idejű külföldi munkákhoz. A férfitöbblet azért nem jelentős, de kimutatható.
A 60-69 évesek között csak nők élnek már. 70-79 korosztályban is ugyanez a helyzet. A 80 és felettiek között pontosan ugyanannyi a nők és a férfiak száma.
A 60 felettiek aránya 18%. 20-60 közöttiek aránya 54%. A 20 alattiak aránya 28 százalék, de már ott irdatlan méretű a férfi elvándorlás. A nők elköltözése is mérhető, de lassabb.

Az elköltözésnek négy módja van. Az egyik az, amikor a férj előremegy, majd követi a családja. A másik az, amikor az egész család egyszerre költözik. A harmadik a házasodás más településen élővel. A negyedik a tipikus, a tanulás miatti napi utazást váltja ki a kollégium.
Visszafele vándorlás nincsen. Azt hiszem én vagyok az egyedüli, akinek a szülei elköltöztek és a nagyszülei szomszédságában házat vett. Sőt, egyedüli vagyok, aki egyáltalán ingatlant vett a faluban.
Egyszer majd írok róla, hogy a lakók kiáramlásában mekkora szerepe van a földrajzi bezártságnak. Ezt egy híd elbontása és a tömegközlekedés felszámolása súlyosbította, a falut ténylegesen is elszigetelve a külvilágtól.

A falusiak egyébként tudnának dolgozni. Az ottani politikusok állításaival szemben az általános iskolája például mindenkinek megvan. Az érettségi már nagyon ritka, a falu aktív korú (20-60) lakosságának 68 százaléka általános iskolát végzett, majd szakmát szerzett. Rendszerint olyan szakmát, ami helyben vagy a közeli kisvárosban keresett volt. Akkoriban még volt rendes buszjárat, így be lehetett járni a városba. Sőt, nagyon sokáig állt egy híd a kisváros és a falu között, gyalogosan és biciklivel is át lehetett sétálni. A szakmunkás végzettség nagyon jó életszínvonalat biztosított, mivel a kisváros lakói között nem volt elterjedt.

A falu aktív korú lakosságának a 25 százaléka rendelkezik érettségivel. Ezt akár jónak is lehet tekinteni, de a munkanélküliségtől nem ment meg. 7 százalék diplomás, de ehhez tudni kell, hogy mindegyik ilyen ember valamilyen közszolgáltatáshoz kötődő álláshelyet tölt be. Ők nem munkanélküliek és azon régi és ritka emberek, akik a diplomájuk megszerzése után visszaköltöztek vagy beköltöztek a faluba. Éppenséggel az a korosztály, akik a nyílt munkaerőpiacon nem találtak volna munkát és még a 90-es években érkeztek. Ha az állásuk megszűnne, szerintem nem is maradnának a településen. Nagyjából minden második csak a munkahelye miatt költözött a faluba, korábban nem volt a településhez kötődése. Sok falutól eltérően nem számítanak idegennek. Máshol 15-20 éves helyben élés után is „gyütt-ment” az ember, de a szülőfalum nem ilyen.

A nyelvismeret szempontjából már írtam, hogy az iskolákban a német a preferált nyelv. A legtöbben egyébként angolul és franciául szeretnének tanulni és tanulnak is. A német nem tudom miért jelent meg a közoktatásban. Az angol, mint első számú világnyelv népszerű. A 20 alatti gyerekek mindegyike beszél angolul. Valahol 50 felett már nem általános, de a kevés számú negyvenes réteg is valamennyire elmakog angolul és az alatta lévők is. A magyar mellett mindenki több-kevesebb hibával a románt beszéli. A román televízió mindig is jól fogható volt, valahogy átragadt az emberekre. Még én is átvettem a nagyszüleimtől. Innen a francia nyelv népszerűsége. A 40 felettiek nagyobb része tűrhetően beszél és ért oroszul, mivel a szovjet hadsereg 1991 előtt jelentős tényező volt a környéken.
Ez a természetes többnyelvűség egy kiaknázatlan és kiaknázhatatlan kincs. A falu határa egyébként egyben államhatár is. Közút vagy határátkelőhely nincs a másik állam felé. A határ másik oldalán a mi falunknál 20-szor nagyobb falu található, teljesen magyar. Valamilyen kapcsolat mindig is volt a két falu között és az érintkezés nyelve mindig magyar volt.

Egyébként az államhatár mindig is átjárható volt, csak a 80-as években volt kockázatos megközelíteni. A magyar oldalt nem igazán őrizték. A román oldalon a 80-as években egy ideig szögesdrót is volt és egy túloldalon lakót lelőttek, mert megközelítette a szögesdrótot. Abból a 90-es években hivatalos büntetőeljárás és polgári per lett, mert e lelőtt fiatal szülei meggyőzték az ügyészt a szolgálati szabályzat megsértéséről. Aki menekülni akart, az vagy hivatalosan átutazott vagy a folyón illegálisan átszökött. Azt azonban a menekültek is tudták, hogy nem hozzánk kell jönni, hanem a közeli kisvárosba. Ez is jól jelzi, hogy milyen hely a szülőfalum.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.